500 éve született Nostradamus
2003. december 12. 11:50, utolsó frissítés: 18:44
Fél évezred távlatából sem merült feledésbe a XVI. századi orvos és jövendőmondó, az 1503. december 14-én a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban született Michel de Nostradam - ismertebb nevén Nostradamus. Kilenc esztendős volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, és a párizsi Notre Dame székesegyházról kapták a nevüket. Az élénk fiú gyorsan tanult - latint, görögöt, hébert, matematikát - és asztrológiát. Galilei perbe fogása előtt száz évvel Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta.
Szülei 1522-ben Montpellier-be küldték, hogy orvosnak tanuljon. Három év múltán már engedélyezték neki, hogy orvosi gyakorlatot folytasson. Saját gyógymódját, receptjeit alkalmazta, és rövid idő alatt gyógyítói hírnévre tett szert. Négy évi vándorlás után Montpellier-ben fejezte be tanulmányait.
Nostradamus talán élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás gyakorlása mellett - különösen, mivel fáradhatatlanul küzdött a pestis ellen - , ha itáliai vándorlásai során össze nem találkozott volna egy ismeretlen ferencesrendi baráttal. Meglátta és leborulva köszöntötte a szerzetest, mint leendő pápát. És valóban, Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben katolikus egyházfővé választották, és az V. Sixtus nevet vette fel.
Azokban az időkben általánosan elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban - a gyógyszerek elkészítésének és bevételének optimális időpontját igyekeztek kikövetkeztetni a csillagok állásából. Feltételezhető, hogy Nostradamus ekkor jöhetett rá valamire, aminek segítségével ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák egyenként ezer négysorosát elkészítette.
Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta Nostradamust, már ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely megjövendölte a király tragikus halálát. Ő azonban a királyi udvarból később visszatért Salonba, és élete hátralévő részében horoszkópokat készített előkelő látogatóinak, valamint folytatta a négysorosok írását.
Amint azt egyik négysorosában megjósolta, Nostradamus 1566. július 2-án hunyt el. Állva temették el a saloni ferencesek templomának falába, majd miután a francia forradalom alatt sírját felnyitották, a Szent Lőrinc templomban helyezték örök nyugalomra. Sírja és képmása ma is ott található.
Máig vita tárgyát képezi, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó, vagy közönséges sarlatán volt-e. A Próféciák tíz Centuriájának ezer négysoros jóslata közül több valóra vált, míg mások nem következtek be, jelentős részük pedig annyira homályos, hogy lehetetlen belőlük bármit kikövetkeztetni. A beváltnak tekinthető jóslatok közé tartozik például a Népszövetség felbomlásáról szóló (I./47.), az iráni sah letaszítását megjövendölő (I./70.) és az atombomba Hirosimára és Nagaszakira történt ledobását megjósoló négysoros (II./6.). A "melléfogások" közé sorolható egyebek közt az a jóslat, hogy "Napóleon a XIX. század elején megszállja Angliát és hosszú ideig uralkodik a szigetországban".
Példák sorát lehet felhozni arra, hogy politikusok még napjainkban is rendszeresen kikérik döntéseik előtt csillagjósok tanácsait. A "felvilágosodás és a józan ész hazájában", Franciaországban még ma is működő mintegy 60-100 ezer csillagjós és jövendőmondó évi keresete eléri a 35 milliárd frankot. 2000 júniusában vált csak ismeretessé, hogy a néhai Mitterrand elnök fontosabb politikai döntéseinek meghozatala előtt rendszeresen kikérte Elizabeth Teissier svájci asztrológus tanácsát. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!