A magyar népi ékszereket bemutató kiállítás nyílt Szegeden
2007. október 11. 11:07, utolsó frissítés: 11:07
A XIX. és XX. századi magyar parasztok, pásztorok valamint a falusi és mezővárosi társadalom hagyományos viseletet hordó rétegeinek ékszerkultúráját bemutató kiállítás nyílt szerdán a szegedi Fekete házban.
"A tárlat igyekszik választ adni arra a kérdésre, mit is tekinthetünk ékszernek, hiszen a hagyományos, a testen viselt nemesfém dísztárgyak mellett láthatók itt a ruházat kiegészítőjeként hordott, egyszerűbb anyagból készült darabok is" - közölte Fejős Ferenc, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a január végéig látható kiállítás megnyitóján.
Földrajzi szempontból a Néprajzi Múzeum anyagából összeállított kiállítás felöleli az egész magyar nyelvterületet, azaz a Kárpát-medencét és az attól keletre fekvő Moldvát is.
Az ékszerformákat tekintve az Európa közepén élő magyarság népi ékszerei - szemben a Balkán általában igen gazdag, szinte buja dísztárgyaival - a nyugat- és észak-európai tájak szerényebb, kevésbé hivalkodó ékszervilágához tartoznak - mondta a szakember.
A kiállítás tárolóiban és a népviseletbe öltöztetett bábukon láthatók a fejet, a nyakat, a deréktájat, a kart és kezet díszítő önálló ékességek, valamint a ruházathoz szorosan kapcsolódó ékszerek: tűk, szíjcsatok, kapcsok és gombok.
Az ékszerek egy része ezüstből, féldrágakövekből, korallból vagy gyöngyökből készült, de gyakoribbak az egyszerűbb helyettesítő anyagokból, rézből, pénzérmékből, csontból, szaruból előállított ékességek.
A tárlat a népviseletek részét alkotó ékszerek funkcióit is bemutatja, hiszen e darabok a díszítő feladat mellett gyakran jelölték a viselő életkorát, családi állapotát, társadalmi rangját, s esetenként hiedelmekhez kapcsolódó vagy az öltözékhez kapcsolódó szerepet is betöltöttek.(mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!