A nagy pestisjárvány az európai "kis jégkorszak" közvetett oka?
2006. március 02. 18:28, utolsó frissítés: 18:28
Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori "kis jégkorszakot" Európában – vélik holland tudósok.
A középkori optimum éghajlat, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a 8. század végétől tartott, amelynek a 14. században beköszöntő, háromszáz éves “kis jégkorszak” vetett véget. A tudósok számtalan elméletet dolgoztak ki ennek magyarázatára, hol a napfolttevékenységet okolva a váratlan lehűlésért, hol az óceáni áramlatokat.
A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fűződik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, amelyeket Hollandia délkeleti részén, tófenéki üledékéből nyert, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezőgazdasági termelés virágkora és mélypontja.
A kutatók számításai szerint a az 1200-as években indult fejlődésnek a mezőgazdaság, amely kiterjedt erdőirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben nőtt a széndioxid-koncentráció. Ugyanakkor az 1347-es pestisjárványnak Európa lakosságának egyharmada esett áldozatul, így csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók száma, és zsugorodott a művelt földek területe.
A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdő: a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentős részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezőgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 előtti szintre. (mti-panoráma)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!