A japánok hosszú életének titka
2004. július 13. 12:30, utolsó frissítés: 12:30
Nyolcvan év felett is életerősek és egészségesek, így nem csoda, hogy a japán nyugdíjasok nagy része aktívan tölti napjait. A statisztikák bámulatba ejtők: míg 1935-ben a születéskor várható élettartam még csak 45 év volt, 1950-re ez a szám 60 évre ugrott, jelenleg pedig a férfiak esetében 78 év, nők esetében pedig 85 év. A száz év felettiek száma az elmúlt öt évben megduplázódott – ma már több mint 20 ezer száz év feletti él a szigetországban.
Mivel magyarázható a jelenség? A legtöbb teoretikus az alacsony zsírtartalmú étrend (hal, rizs, szója ételek – pl. tofu) előnyeit hangsúlyozza.
Hogy a tradicionális japán étrend kifejtse jótékony hatásait, annak előfeltétele volt a gazdasági fejlődés. A második világháború előtt a japánok átlagos napi állati fehérje bevitele 7 gramm volt, mára ez az ideális közeli 40 grammra nőtt. Hasonló szinten van a növényi eredetű fehérjebevitel is. A koleszterinbevitel bár növekszik, nem éri el a nyugati fejlett országok szintjét, nem is jellemző igazán a kövérség.
Az étrend azonban csak az egyik összetevő, legalább ugyanennyire fontos, hogy a szigetország idősei nem nélkülöznek. Az állami nyugdíjrendszer bőkezű, ritka, hogy valaki szegény legyen öregkorában, és ugyancsak fontos tényező, hogy a magas színvonalú egészségügyi ellátó rendszerből is mindenki részesül.
Japánban nem szokás a hosszú szabadság, és a lakások is szűkösek – a kényelmetlenségért azonban messze kárpótolja az embereket, különösen vidéken, hogy a családi kötelékek nagyon erősek, gyakran több generáció él együtt. Közismert, hogy a társas kapcsolatok kulcsszerepet játszanak az egészség megőrzésében.
A második világháborút követő, életfogytig tartó munkahelyi-politika szintén segített a most nyugdíjas korú generáció egészségének megőrzésében. Európai és észak-amerikai kortársaikkal szemben a kiszámítható munkahelyi pálya sok stressztől megóvta ezt a japán generációt.
A szigetországban ráadásul sokan a nyugdíjazás után is dolgoznak: 2002-es adatok szerint 4,8 millió 65 év feletti volt jelen a munkaerőpiacon, és ezzel 7 százalékos szeletet hasítottak ki belőle. A képzettség, az agy frissen tartása szintén hozzájárul a hosszú élethez.
Az idősek által követett tradicionális étrend természetesen ma már nem felel meg mindenki ízlésének. Változnak a szokások, a fiatalok egyre többet étkeznek gyors éttermekben, a boltok polcain a félkész termékeket keresik. Bár kevés alkoholt isznak, a dohányosok aránya magas. A városi fiatalok számára nem ismeretlen a stressz sem: a munkahelyi biztonság ma már korántsem olyan erős, mint néhány évtizede, gyakran késő estig dolgoznak, szabadságuk pedig kevés. (national geographic)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!