A bálnauszony a legjobb repülőgépszárny
2004. május 14. 11:39, utolsó frissítés: 11:39
Úttörő megoldásra jutottak a tudósok, amikor új típusú repülőgépek kikísérletezésén törték a fejüket: a példát a természettől vették, és kiderült: szélcsatornás próbák során a púposbálnák uszonya bizonyult a leghatékonyabb „hordozófelületnek”.
A tengeri emlősök rendkívül jól alkalmazkodtak a vízi életmódhoz: a púposbálna hullámos uszonya például az egyik leghatékonyabb struktúrának bizonyult aerodinamikai szempontból is. Ez nem véletlen, hiszen nemcsak a repülőgépeknek kell kihasználniuk az áramló levegő felhajtóerejét, hanem a hatalmas tengeri emlősöknek is élniük kell a víz felhajtóerejéből fakadó lehetőségekkel, illetve a könnyebb előrehaladást biztosító formákkal.
A tudósok minderre egy 55 centiméteres modell elkészítése és szélcsatornás tesztelése után jöttek rá. Frank Fish és munkatársai szerint a púposbálna uszonyát idéző, hullámos szélű modell nyolc százalékkal erősebb felhajtóerőt keltett, miközben a légellenállása 32 százalékkal kisebb volt a szokásos repülőgépszárnyakhoz képest.
Az amerikai kutatók a Physics of Fluids című szaklapban tették közzé eredményeiket, hozzátéve, hogy a bálnauszonyok további kedvező tulajdonságokkal is rendelkeznek, amely a repülőgép stabilitását segíti elő, a váratlan légáramlatok esélye ugyanis kisebb az esetükben.
Más szakértők nemcsak a repülőgépek, hanem a víz alatti járművek tervezésében is hasznosítani szeretnék Fishék ötleteit.
A nagyobb felhajtóerő és a gyengébb légellenállás alacsonyabb sebességet tesz lehetővé, így pedig a jövőben akár rövidebb kifutópályák is elegendőek lehetnek a „hullámos szárnyú” repülőgépeknek. A kanyarodások és irányváltoztatások is biztonságosabbakká válhatnak a jövőben, miután a váratlan légáramlatok esélye is csökken. S mindeközben, a gyengébb légellenállás miatt a gépek kevesebb üzemanyagot is fogyaszthatnak majd. (national geographic)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!