Különleges mozgású aszteroida közelíti meg a Földet
2004. május 10. 10:44, utolsó frissítés: 10:53
A Toutatis üstökös szeptember 29-én alig 1,5 millió kilométerre halad el a Föld mellett. Ilyen méretű objektum 100 éve nem került közelebb a bolygónkhoz. Maga a Toutatis 1353-ban lehetett legutóbb ilyen közel.
Az ókori gallok Toutatis istene a háborúért és gazdagságért volt felelős. A francia kutatók által 1989-ben felfedezett aszteroida különlegessége a sajátos forgása. A több tengely körül egyszerre támolygó Toutatis leginkább súlyzóra hasonlít: a kutatók szerint két, egymáshoz kapcsolt nagyobb darabból áll. Teljes hossza 4,6, szélessége 2,4 kilométer.
A mostani találkozás a kutatók szerint nem lesz veszélyes a bolygónkra nézve. Az aszteroida korábbi elhaladásai során sikerült radarképeket készíteni a felszínéről, és léteznek animációk az összetett mozgás szemléltetésére is.
A magyarázatok szerint a Toutatis felszínén 5,4 és 7,3 földi napnak megfelelő, de egymásba mosódó kettős ciklus mentén váltakoznak a napszakok. Az aszteroida felszínén álló ember feje fölött cikcakkban haladnának a csillagok, és soha nem követnék még egyszer ugyanazt a pályát.
A NASA Near Earth Object (földközeli objektum) programja jelenleg 48 olyan aszteroidát követ nyomon, amely túl közel kerülhet a Földhöz. Ennek ellenére a vészhelyzet felkészületlenül érné a kutatókat.
2004. január 13-án kilenc órán keresztül katasztrófahangulat uralkodott a kutatók körében, mivel az 2004 AS1 aszteroida egy nap leforgása alatt 40 egységgel lett fényesebb. Ez arra utalhatott, hogy gyorsan közeledik a Föld felé. A rossz időjárási viszonyok miatt csak négy obszervatórium tudta megfigyelni a 2004 AS1-t, ez pedig kevés volt a pályája pontos meghatározásához.
A kétségek közt vergődő kutatók a később nyilvánosságra hozott beszámolók szerint már az amerikai elnök értesítését tervezték, aki a következő napon a Hold- és Mars-utazást bejelentő beszéde helyett a közeledő aszteroidáról számolhatott volna be.
Több évtizedes előzetes figyelmeztetés esetén a Földet fenyegető aszteroidát elegendő volna másodpercenként néhány milliméterrel arrébb mozdítani. Ehhez pedig atommeghajtású ion- vagy plazmahajtóműveket kellene alkalmazni. Az ilyen eszközök a NASA szerint már fejlesztési fázisukban vannak.
Az Arizona egyetem csillagászati kutatólaboratóriumának szimulációs oldala szerint egy 45 méter átmérőjű vasnikkel aszteroida 90 fokos becsapódási szög és másodpercenként 20 kilométeres sebesség mellett 3 kilométeres becsapódási krátert vájna a szárazföldön. (index)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!