Erdélyben találták meg a legrégebbi emberi csontleleteket
2004. március 09. 10:37, utolsó frissítés: 10:37
Romániában, a Kárpátok délnyugati részén lévő barlangban felfedezett legrégebbi emberi állkapocscsonton kívül a romániai kutatók két hasonlóan régi koponyadarabot is találtak.
Oana Moldovan, a kolozsvári Emil Racovită Barlangászati Intézet szakembere a hét végén tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Angliában és Hollandiában végzett laboratóriumi vizsgálatok megállapították: a 2002 nyarán talált, mintegy 34-36 ezer évvel ezelőtti, a kutatók által Jánosnak elnevezett állkapocs felfedezése után egy gyermek és valószínűleg egy nő koponyájának darabjaira bukkantak.
A történet 2002 nyarán kezdődött, amikor a román kutatók egy zárt barlangot fedeztek fel. A vájatba behatolva egy állkapocscsontot találtak, amelyről a későbbi karbonos kormegállapításból kiderült, hogy a legrégebbi európai modern ember maradványa. A becslések szerint a csontdarab egy 35-40 év körüli férfié lehetett. A kutatók további két koponyadarabot is találtak, ezek laboratóriumi vizsgálatát csak most sikerült véglegesíteni. Az Angliában és Hollandiában végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az újabb maradvány egyike 14-16 éves gyermeké lehetett, míg a második leletről csak annyit állapítottak meg, hogy valószínűleg női koponyáról van szó.
A zárt barlangban az emberi maradványok mellett kisebb emlősállatok - például denevér - csontjait is megtalálták. A kutatókat reménnyel tölti el, hogy a leleteket a föld felszínén találták, mert ez azt jelentheti, hogy a hely alaposabb felkutatásával további emberi maradványra, esetleg szerszámokra is bukkannak. A következő feltárásra nyáron kerül sor, amikor a barlangot nemzetközi kutatócsoport vizsgálja meg. A kutatás költségeit egyelőre nem sikerült fedezni, ezért a szakemberek reményei a külföldi támogatásokhoz fűződnek. - Egyelőre csak egy amerikai alapítvány biztosította a kutatások költségeinek kevesebb, mint felét.
Erik Trinkaus, a Saint Louis-i egyetem antropológusa, a kutatócsoport tagja korábban elmondta, hogy az állkapocscsont lehet az első tárgyi lelet, amelyből kiderül, milyenek voltak az első emberek, amikor megjelentek Európában. A csont egyebek között azt mutatja, hogy a kor emberei széles arccsontozattal és különösen nagy bölcsességfogakkal rendelkeztek. A leletek alátámasztani látszanak azt az elméletet, amely szerint a cro-magnoni és a Neander-völgyi ősemberek szoros kapcsolatba kerültek egymással, és a két emberi alfaj az idők folyamán kereszteződött. (szabadság)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!